XVI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál Békéscsaba, 2015. június 19-21. szakmai beszámoló

XVI. Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál

Békéscsaba, 2015. június 19-21.

szakmai beszámoló

Előzmények

Békéscsabán 1962 óta voltak nagyobb szabású bábjátékos találkozók, különféle elnevezésekkel, mint pl. Országos Tájkonferencia, vagy Bábjátékos Napok. Ezen korai rendezvényekből nőtt ki a Nemzetközi Bábfesztivál. A város a kezdetektől fogva a rendezvény szervezői mellé állt, ugyanis fontosnak tekintette a bábjátszást, és úgy gondolta, hogy egy nemzetközi rendezvény hosszú távon – az idelátogató külföldi és hazai csoportok révén – öregbíti a város hírnevét. Különösen tette ezt azért, hiszen a városban a Napsugár Bábegyüttes, egy bábos szellemi műhely működött 1949-től. Ez az együttes 1964-től már nemzetközi hírnévvel és kapcsolatrendszerrel rendelkezett. A csoport akkori vezetője Lenkefi Konrád kezdeményezésére indultak a fent említett találkozók. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium – mérlegelve a rendezvény kedvező körülményeit, hasznosságát – hozzájárult ahhoz (1967-ben), hogy Békéscsabán rendszeresen, kétévenként, majd (az 1974-es rendezőbizottság határozata értelmében) háromévenként legyenek nemzetközi bábfesztiválok. A békéscsabai rendezvények nemzetközi rangra emelését jelentősen elősegítette, hogy az UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség vállalta a fővédnöki szerepet.

Már az I. Nemzetközi Bábfesztiválon (1968. június) megjelentek azok a vonások, amelyek meghatározták a későbbi fesztiválok jellegét, karakterét. A világ minden tájáról érkeztek különböző előadók, és a hazai bábszínházak is mind megjelentek. A nagyszerű előadások és a komoly szakmai viták, illetve kiegészítő bábszakmai programok országos, sőt nemzetközi elismertséget hoztak, valamint az UNIMA támogatását. Mindemellett kétségtelen tény, hogy a békéscsabai nemzetközi fesztiválok a kezdettől napjainkig inspiráló hatással voltak a hazai bábművészekre is.

Közelmúlt

A legutolsó bábfesztivál 2009-ben volt, azaz 2012 lett volna az azt követő rendezvény. Abban az évben történt meg a fenntartóváltás, teátrumunk Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához került. Így a megrendezést, az új fenntartóval egyeztetve, eltoltuk időben. A korábbi bizonytalanságot egy tervezhető, biztos háttér váltotta fel. Az átállást követő időszak után most érkeztünk el oda, hogy – néhány bizonytalansági tényező mellett – fel tudjuk vállalni a Nemzetközi Bábfesztivál megrendezését.

Infrastruktúra, humánerőforrás, anyagi háttér

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház, mint hivatásos intézmény 2005 januárjától működik. Elődje az 1949-ben megalakult és Lenkefi Konrád által vezetett Napsugár Bábegyüttes. Ez a szó jó értelmében vett amatőr csapat 1964-től kapcsolódott be a hazai, és a nemzetközi bábművészeti életbe, míves előadásaival magas szakmai rangot vívott ki magának.

Békés megye képviselő-testülete 2004 májusában döntött úgy, hogy megalapítja a Békés Megyei Napsugár Bábszínházat, amely állami támogatással végzi tovább ezt a komoly és fontos munkát.

A bábszínház célkitűzése a nézők, és a szereplők közötti közelebbi kapcsolat megteremtése, a közönség az előadások után beszélgethet a színészekkel, megfoghatja a bábokat – ez egy fajta levezetése lehet az előadás által keltett feszültségnek, és rendkívüli élmény a gyermekeknek.

Fontos feladatunknak tekintjük a sérült és hátrányos helyzetű gyermekek színházi nevelését, és nagy gondot fordítunk arra, hogy valamennyi előadásunk hozzájuk is eljusson.

A társulat valamennyi tagja mindent megtesz a gyermekek művészeti neveléséért, a színvonalas és szórakoztató színház megteremtéséért.

Mintegy hatvanévnyi várakozás után immár méltó helyre kerül a Békéscsabai Napsugár Bábszínház, amikor 2010 őszén beköltözött az Ibsen Házba.

Munkánk elismeréseként 2012-ben a társulat Megyei Prima Díjat kapott.

A bizonytalansági tényezőknél egyfajta SWOT-elemzést készítve vettük számba erősségeinket, gyengeségeinket.

Erősség a fesztivál múltja, hírneve. Persze nem lehet kizárólag a múltban megszerzett érdemekre építeni, de bábszínházunk jelene, elfogadottsága mind a békéscsabai közönség, mind az országos szakmai körökben a pozitívumok közé sorolható.

Adott volt egy olyan bérletes kör, olyan nézőközönség, amely rendszeres színházlátogató, ismeri és szereti a Napsugár Bábszínházat.

A munkatársi közösség (színészek, technikai alkalmazottak) szintén nagyon jól teljesítő, nagy teherbírású csapat – csúcsra járatva.

A fesztivál megvalósításán a bábszínház 16 fő (színészek, technikusok, egy szervező, a „mindenki mindent csinál” elvével dolgozott, a Békéscsabai Jókai Színház munkatársaival kiegészülve, akik a technikai igények kiszolgálásában, jegyárusításban segítették munkánkat. Ez a társulat már az előző – 15. Nemzetközi Bábfesztivált is kiválóan szervezte meg, az UNIMA külön szervezői diplomával jutalmazta.

Pozitívum, hogy az Ibsen Ház adta játékterek, a színházzal való erős és egymást segítő kapcsolat, a megújult főtér kiváló helyszíneket adtak a három nap megrendezéséhez, a két teátrum pedig rendelkezett olyan eszközparkkal, amely képes volt kiszolgálni egy több helyszínes eseménysorozatot.

Koncepció

Azt szerettük volna elérni, hogy a békéscsabai, Békés megyei, sőt a közeli határon túli gyermekes családok számára a bábozás, a játék ünnepe legyen a júniusi három nap.

Érződjön a belváros hangulatán, hogy valami különleges zajlik, az előadások szólítsák meg a gyermekeket, de szóljanak a felnőttekhez is, legyen egy olyan állandó játéklehetőség, olyan színes, gazdag kavalkád, ahol a gyermek a főszereplő.

Elképzelésünk hiánypótló volt, hiszen számos nagyrendezvény, fesztivál zajlik Békéscsabán, de olyan, amely ennyire markánsan szólítja meg a gyermekeket – a városi gyermeknapon és kísérőrendezvényein kívül – nincs.

Fontos változás, hogy a darabok zsűrizése, versenyeztetése kikerült a rendezvényből. A szakmai zsűri helyett öt tagú gyermek-zsűri értékelte az előadásokat, merész vállalkozásnak tűnt ez a tervezésnél, de hihetetlenül jó lett a végeredmény, a zsűritagok állták a megpróbáltatásokat, hiszen egy-egy nap nyolc-kilenc előadást kellett végignézniük. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy a közönségdíj, és az általuk legjobbnak ítélt előadás Fekete Dávid Törökvész Vitéz előadása lett.

Gondos előválogatást követően a szakmai ajánlások, visszajelzések, ismeretek alapján állt össze az a program, amely „kipróbált”, sikeres darabok bemutatását jelentette. Magyarország és külföld legjobb előadásait, „színe-javát” hoztuk el a békéscsabai gyermekeknek, megmutatva a bábjátszás sokszínűségét.

Az előadásokat 5.000 néző látta, melyből 1.369 fizető néző, a kísérő rendezvényeket 10.000 gyermek és felnőtt látogatta.

A fesztivál helyszíne Békéscsabán az Ibsen Ház és a Jókai Színház, szabadtéren a színház előtti tér és a Szent István tér.

A fesztivál nyitó előadása egyben a Városházi Esték is kezdete is volt.

Magyarországon két bábfesztivált – a pécsit és a békéscsabait – tekintik nemzetközi fesztiválnak. Bízunk benne, hogy a leírtak, azok megvalósítása tovább erősítik ezen státuszunkat és igazolják, hogy fesztiválunk hagyományokkal bíró kulturális, idegenforgalmi szempontokból kiemelkedő rendezvény.

Békéscsabán a Napsugár Bábszínházban Lenkefi Zoltán igazgató és csapata nyughatatlan fajta. Szeretik megmutatni magukat. Tanulni lehet tőlük, fél éve egy bábos drámaíró verseny újdonságával tűntek fel, most meg egy hagyományos nemzetközi bábfesztivált rendeztek a nyár elején, ahova sikerült úgy összehívni a fellépőket, hogy egy izgalmas áttekintésre adtak módot. A vásári bábjáték virágzására csodálkozhattunk rá.

A SPIRITUSZ folyóiratban megjelent összefoglaló

Írta: Takács Vera

Békéscsabán a Napsugár Bábegyüttes Lenkefi Kondrád vezetésével már 1968 – ban megrendezte az első nemzetközi bábfesztivált. 1968! Milyen fontos dolog volt akkor a zárt, fallal körülvett országban, hogy külföldiek jöttek és bemutatkoztak, mégha inkább csak a szocialista országokból. De köztük, cseh, lengyel szovjet kiváló bábosok! Kitekintést adtak, tanulnivalót nyújtottak és alkalmat hogy az itthoniak is megmutassák magukat.

Örömteli hogy hosszabb kihagyás után ez a hagyomány folytatódik.

Mit láttunk? Itt is elsöprő sikerrel szerepelt az elmúlt két év két sikerdarabja a debreceni Vojtina Bábszínház A KIS DECEMBER KIRÁLY c. bábos játéka a kiváló Hajdu Péter főszereplésével, Kuthy Ági rendezésében és a meglepő formavilágot hozó HAMUPIPŐKE, a kecskeméti Ciróka Bábszínház mesejátéka, első osztályú szereplőgárdájával, Vidovszky György rendezésében. A Vojtina a legmeghatóbb előadás, a Ciróka a legizgalmasabb zene díját nyerte.

Hajdu Péter A kis december király főszereplője

A találkozó profilját azonban a hagyományőrzés adta, vitézlászlók, marionett bábcirkusz, középkori szicíliai játék, vásári bábjáték stílusban előadott élő színház,… tüzet fújó és tányért pörgető bábok.

Kíváncsian kezdtem el nézni a Kemény Henrik utódok munkáit. Többet már jól ismertem, többen hiányoztak – Takács Dani, Schneider Jankó, Fabók Mancsi nem volt, de végül is nem Vitéz László fesztivál volt, csak úgy esett, hogy a hagyományos bábjátékok kerültek a középpontba.

Kiket láttunk? Ismerkedjünk! Készültek videó,k rövid riportok, előadás részletekkel, de azoknak, akiknek nincs elég szélessávjuk, vagy idejük, vagy türelmük ezeket megnézni, összefoglalom mi hangzott el a riportokban.

ARACS ESZTER: GURULÓ CIRKUSZ

Aracs Eszter a Ciróka Bábszínház művésze mindig vonzódott a vásári bábjátékhoz, megalkotta Gulyás Terka figuráját, aki egy női vitézlászló, Mcdonalds ördögökkel és a müzli vitézekkel vívja napi és mulatságos harcát, amolyan magyarosan lepukkadt környezetben,

Az itt bemutatott GURULÓ CIRKUSZ a Mikropódium előadása már profi, elegáns és kiemelkedő előadás. Sokkal nagyobb csinnadrattát érdemelne. Nincs Aracsnak könnyű dolga. Róla tudja a szakma hogy jó, nagyon jó. Ezért nem vesszük észre, hogy mennyire. A véletlen úgy hozta, hogy alkalmunk volt egy érdekes összehasonlításra. Láttuk VIKTOR ANTONOV – a legjobb külföldi előadás díját elnyert orosz bábművész és rendkívül megnyerő személyiség előadását, ahol kis marionettek játszanak – emlékszünk a Dobronka cirkusz! Világszám hasonló figuráira -, tányért pörgetnek és tüzet fújnak… ámultan néz mindenki, aztán másnap jön Aracs Eszter és tüzet fúj és tányért pörget kesztyűs bábokkal a paraván mögött, s mindenki azt gondolja, hiszen ez természetes … Remélem, lesz még fesztivál, ahol indul Aracs és ahol díjakat nyer zsinórban.

NÉDER NORBI: AZ ÖRDÖG KILENC KÉRDÉSE

Igazi vásári bábjáték élő szereplős változatában, Néder Norbert és Szluka Judit színházában, a LÁDAFIA Bábszínházban látunk. A Nédernorbiék nagyon jók, mondja a bábos köznyelv, a teljes elismerés hangján. És tényleg Néder Norbi a bunkó macsó, és Szluka Judit, az alázatos, ámde furfangos asszony főszereplésével, néhány odaillő báb közreműködésével egy valódi vásári bábjátékot látunk élő szereplőkkel, finom és harsány, elegáns a közönségességben is. Már néztem őket valódi környezetben, kánikulában, tüző napon, ritka közönség előtt is játszani, és ott is ugyanilyen kifinomult, pontos és hatásos volt a játékuk, Néder tökéletes profizmussal kezeli a közönséget. Szluka a főszereplő-untermann arcjátéka tanítanivaló, úgy tud finom gesztusokat mutatni, hogy azok mégis hatnak a szabadtéri vásári környezetben is, valamiképp a finom gesztusokat arckifejezéseket felnagyítja, úgy hogy azok mégis finomak maradnak.

BARTHA TÓNI PAPRIKA JANCSI BÁBSZÍNHÁZA és csúzlidája a 18. század bármelyik vásári forgatagába beleillik. változtatás nélkül megjelenhetne. Ő Paprika Jancsit játszik. Neki nem engedte meg Kemény Henrik, hogy eljátssza előle a Vitéz Lászlót. Így lett Paprika Jancsi, sőt mint mondja János, mert már nagykorú és kft –t alapított. Bartha Tónit idéztem a riportból, remek humora van A ’minden rosszban van valami jó’ szellemében jót tett hogy nem játszhatott vitézlászlót, mert így Paprika Jancsival mégis mást csinál mint a többiek, akik Kemény Henrik szövegkönyvét variálják. Paprika Jancsinak Zalán Tibor ír szövegeket, Kiszely Ágnes és Rumi László dramaturgi, rendezői munkája segíti a művészt. Ugyan nem nagyon érteni, amit Tóni Paprika Jancsija mond, de az egész vásári érzés elragadó, a történetek tartják a műfaj szabályait. Igaz, a riportban elpanaszolta, hogy Zalán Tibor még véletlenül se gondol arra írás közben, hogy a bábszínésznek csak két keze van, és olyan jelenetet ír, amihez legalább 4 kéz kellene. Persze ennek is megvan a maga előnye, mert így igazi kreativitásra kényszeríti a megvalósítás során.

Az előadást kísérő látványosság a Paprika Jancsi csúzlidája is remek kitaláció, több vásárban is találkoztam már vele, fesztiválokon országszerte, mindig tömeg áll előtte és mindenki ki szeretné próbálni eltalálja e a biciklis „munkatárs” által hajtott mozgó figurákat. A csuzlidában már a fiú is szegit, Bendegúz. Aki olyan, mint egy ‘spanyol grand’, és reméljük egy kicsit mediterrán ízzel gazdagítva tovább viszi ezt a családi vállalkozást.

PÁLYI JÁNOS: VITÉZ LÁSZLÓ

A fesztiválon a nagy „öreg”, az 1991 óta vásározó, azóta már színházigazgató, remek bábos Pályi János kezdte a Vitéz Lászlók felvonulását. Első nap, az éppen elállt eső után, kint a téren játszott, lelkes gyerekközönsége volt. Egyébként is Pályi mindent tud erről a műfajról, a ritmusról, a váltásokról, a közönséget az ujja köré csavarja, Vitéz László ismert szövegét mondja pontosan, mégis újnak hat a kis beszólásokkal és azzal, hogy Kemény Henrik erős felemelt hangja helyett csendesen, sokszor motyogva, morfondírozva adja elő, ugyanolyan hatással és erővel. Pályi is az Állami Bábszínház berkeiben kezdte, a nyolcvanas években, akkor találta meg igazi önmagát, amikor Kovács Ildikó bíztatására a vásári bábjátszás felé fordult a figyelme. A műfajt magát a bábjátékos nagy próbakövének tartja. Egyedül uralni 8 -10 figurát, és a mindig változó közönséget, nagy kihívás. Ebben látja azt is, hogy megszaporodtak a vásári bábjátékosok. A fiatalok is ki akarják próbálni magukat a műfajban.

Azt mondják a vásári bábjátszás nem is egy műfaj, hanem egy megélhetési forma. Ez is igaz, de mégis egy műfaj hiszen van karakterkészlete van, jellegzetes játékkultúrája, vannak történetei, toposz történetei, ha valaki megmozdítja ezt az évszázadok alatt kicsiszolódott világot, akkor az hat, ugyanúgy fog hatni, még akkor is, ha nem annyira jó az előadó. Mert jó ráismerni, menni ezzel a kicsi figurával, aki tulajdonképpen karikatúrája az embernek néha kisgyerek, néha meg furfangos gondolatokkal megáldott felnőtt. – idézem mindezt, egyetértőn Pályitól.

TATAY SZÍNHÁZ: VITÉZ LÁSZLÓ

Tatay Zsolt a legifjabb Vitéz László játékosok közé tartozik, a Budapest Bábszínház tagjaként Meczner János igazgató úr jóváhagyásával kezdett Vitéz Lászlókat játszani. Ő mondta a riportban, hogy talán azért is szaporodtak meg a vitézlászlók a bábjátékosok előadásaiban, mert Kemény Henrik sajnálatos halálával keletkezett űrt akarták kitölteni, ahogy ezt Luca Ronga Pulcinella játékos már megjósolta itteni látogatása során itáliai tapasztalataira hivatkozva. Tatay úgy szeretné csinálni, ahogy Keményék. Maga faragja a bábokat, építi a paravánt.

FEKETE DÁVID: TÖRÖKVÉSZ VITÉZ, AVAGY VITÉZ LÁSZLÓ ÉS A TÖRÖKÖK

A legsikeresebb mai Vitéz László játékos lett ezen a fesztiválon Fekete Dávid, már a tavalyi őszi kecskeméti bábfesztiválon is kiemelkedő sikert ért el, itt pedig tarolt. Gyerekzsűri volt, nem voltak szempontok és nem számított semmilyen megfontolás, a lányok, fiúk arra szavaztak aki nekik a legjobban tetszett és persze hogy ez a vagány, fiatal, energikus fickó vitte el a pálmát három díjat is kapott, közte a közönségét. Készen van, nagyon profi, harsány, kacagtató mégis elegáns,Szárnyaljon!

A műfaj újjáéledése a kilencvenes évek közepén kezdődött, többek között Pályi János, Rumi László, Kovács Géza jóvoltából. Kovács Ildikó ösztönzésére felélesztették és terjesztették a vásári-népi bábjátszás hagyományát, Ők maguk máig előadásaikban színészként, rendezőként, igazgatóként tovább éltetik ezt, s most megindult egy újabb reneszánsz, sok ambiciózus és karakteres fiatallal.

 

Két különlegesség:

LÉNÁRT ANDRÁS STOP

Lénárt András: Mikropódium. Stop! Ez a címe ennek az etűdökből álló összeállításnak, ami csupán ara utal, hogy itt a téren, a járdán, a szökőkút mellett akárhol álljatok meg egy kicsit és bámuljatok, milyen csodákat varázsol elő kis mikrópódiumán a művész. Lénárt András, saját készítésű bábjai a marionett és a vajang furcsa keverékét adják, szinte láthatatlan zsinórok és drótok kusza szövevénye van a kezében és szívmelengető finomságú mozgásokat tud produkálni velük. Nem véletlen, hogy hungarikumnak készül ez az egyedi technika. Lénárt szerint külföldön sokkal többen ismerik őt, mint itthon, pedig régóta játszik, A pécsi Bóbita Bábszínház első igazgatója volt, most szcenikus a Budapest Bábszínházban. Én a rajongója lettem.

Sokkal többet kellene tudni erről itthon is.

HORVÁTH MÁRTA – HAYDN: HOLDHINTA

POPPEN OPERA PODIUM: L’ABBRACCIO DELLA LUNA /HOLDHINTA/ – HOLLANDIA –

Horváth Mártának is Hollandiáig kellett mennie, hogy elkészüljön a Holdhinta c. bábopera..

Egy egri meghívás adta az alapötletet. /Élet a Holdon/ Haydn korabeli bábokat kellett terveznie, fából készült, nyolc kilós bábokat. El kezdett gondolkodni, hogy milyen izgalmas az a világ. Eszterháza, marionett színház, Haydn számtalan operája. Összeállított egy történetet, beillesztett különféle Haydn operákból egy egy áriát, készített bábokat – na nem fa marionetteket, mert a praktikum azt kívánta, hogy kézbevehető, könnyen mozgatható bábokat csináljon. És elkészült az opera. Minden izében különleges. A történetet csendben mozgó bábok meséik el és Haydn operáiból válogatott áriák. Operaénekesek a színpadon a bábokkal is játszanak, miközben Őket Horváth Márta mozgatja, éli velük át a történet fordulatait. S az egésznek erős hatása van a nézők csendben ülnek, nem mocorognak, nem mászkálnak, a gyerekek sem. Márta igazi báboshoz méltón személyes jóbarátjainak tekinti a figuráit, beszél velük, formálja szépíti őket, hogy n kelljen elengedni. Mindegyikük „Mártabáb” nagy szemű, törékeny. Szép.

 

A sok különleges, furcsa vagy hagyományőrző előadás között elhalványult a vendéglátó bábszínház szép előadása, a legkisebbeknek készült, Lackfi János verseire komponált PARADICSOMLEVES BETŰTÉSZTÁVAL. A felnőtt közegben a hatása nem felmérhető.

Ha már a házigazdákról esik szó, meg kell jegyeznem, hogy itt Békéscsabán remek színészeket, rejtegetnek. Már csak azt elég említenem, hogy előadásokat felvezető etűdökben mennyi humor, mennyi ötletesség van. Mennyi felvillanó kiváló tehetség mutatta meg magát.

Ezúton köszönjük a Tisztelt Kuratóriumnak, hogy támogatásukkal segítettek ezt a nagyszerű fesztivál megvalósítani.

Békéscsaba, 2015. augusztus 05.

Tisztelettel:

Lenkefi Zoltán

igazgató